EU AI Act: Az innováció korlátja?

July 22, 2025

Két német ipari és technológiai óriás, a Siemens és az SAP, komoly aggodalmának adott hangot az Európai Unió készülő Mesterséges Intelligencia Törvényével (AI Act) kapcsolatban. Egy közös állásfoglalásban arra hívták fel a döntéshozók figyelmét, hogy a jelenlegi tervezet túlságosan korlátozó, és azzal fenyeget, hogy lefékezi az innovációt és hátrányos helyzetbe hozza az európai vállalatokat a globális versenyben.

A vita középpontjában az áll, hogy az EU hogyan definiálja és szabályozza a "magas kockázatú" mesterséges intelligencia (MI)rendszereket. Míg a törvény célja az alapvető jogok és a biztonság védelme, a két cég szerint a jelenlegi megközelítés túl széleskörű, és olyan általános célú MI-rendszereket is szigorú korlátozások alá vonna, amelyek számos iparágban alapvető fontosságúak.

A fő aggodalmak: Túlszabályozás és versenyhátrány

A Siemens és az SAP szerint a probléma gyökere az, hogy a tervezet nem tesz kellő különbséget az MI-rendszerek fejlesztői és az azokat alkalmazó vállalatok között. Álláspontjuk szerint a felelősséget elsősorban azoknak kellene viselniük, akik az MI-t egy konkrét, magas kockázatú területen– például az orvosi diagnosztikában vagy a kritikus infrastruktúrák vezérlésében – alkalmazzák, nem pedig azoknak, akik az alap technológiát fejlesztik.

Christian Klein, az SAP vezérigazgatója, és Roland Busch, a Siemens elnök-vezérigazgatója által jegyzett dokumentum hangsúlyozza: ha egy általános célú MI-rendszert (mint például egy nagy nyelvi modellt) automatikusan magas kockázatúnak minősítenek, az aránytalanul nagy terhet ró a fejlesztőkre. Ez a megközelítés:

Lassítja az innovációt: A túlzott adminisztrációs és megfelelési kötelezettségek elvonják az erőforrásokat a kutatás-fejlesztéstől.
Versenyhátrányt teremt: Az amerikai és kínai riválisokkal szemben az európai cégeknek sokkal szigorúbb feltételeknek kellene megfelelniük, ami csökkenti a versenyképességüket.
Bizonytalanságot szül: A jogi keretrendszer bonyolultsága elriaszthatja a kisebb és közepes vállalkozásokat az MI-technológiák bevezetésétől.

Javaslat: Kockázatalapú és alkalmazás központú megközelítés

A két vállalat egyértelmű javaslatot fogalmazott meg: a szabályozásnak nem az alaptechnológiára, hanem annak konkrét felhasználási módjára kellene fókuszálnia. Vagyis egy MI-rendszer kockázati besorolását attól kellene függővé tenni, hogy milyen célra és milyen kontextusban alkalmazzák.

Példaként említik, hogy egy szövegszerkesztőbe épített, MI-alapú helyesírás-ellenőrző funkció nyilvánvalóan nem hordozza ugyanazt a kockázatot, mint egy önvezető autó irányítórendszere, még ha mindkettő mögött hasonló alaptechnológia is állhat.

Merre tovább, Európa?

Az állásfoglalás egy szélesebb körű iparági vita része,amelyben számos technológiai vállalat és szövetség próbálja befolyásolni a végleges jogszabály tartalmát. Az Európai Parlament, a Bizottság és a Tanács közötti egyeztetések jelenleg is zajlanak, és a végső szöveg elfogadása még várat magára.

A Siemens és az SAP felhívása rávilágít a szabályozás egyik legnehezebb dilemmájára: hogyan lehet egyensúlyt teremteni a polgárok védelme és a technológiai fejlődés ösztönzése között anélkül, hogy Európa lemaradna a mesterséges intelligencia forradalmában. A döntéshozóknak most azt kell mérlegelniük, hogy a biztonságra való törekvés nem fojtja-e meg azt az innovációt, amely a kontinens jövőbeli gazdasági sikerének kulcsa lehet.

‍