Egy nap alatt befogadott információ mennyisége 2025-ben.

July 24, 2025

Egy nap alatt befogadott információ mennyisége (2025-ig)

Az emberi agyat naponta hatalmas mennyiségű információ éri. Az alábbiakban áttekintjük, hogy 2025-ig bezárólag hogyan alakul egy átlagos személy napi információfogyasztása több dimenzió mentén. Kitérünk a digitális adatmennyiségre (gigabájtban mérve), az információ típusaira (szöveges, vizuális, audió tartalom), a médiatípusokra (pl. közösségi média, e-mail, televízió, rádió, online cikkek), az eszközhasználatra (okostelefon, számítógép, TV), valamint konkrét platformokra (TikTok, YouTube, Facebook, Netflix stb.). Végül külön bemutatjuk az információáradatot egyéni, országos és globális szinten is.

Digitális információmennyiség naponta (GB-ban)

Egy átlagos ember által naponta befogadott információ digitális adatmennyiségben mérve már évtizedekkel ezelőtt is elképesztő volt, és azóta exponenciálisan nő. Egy 2009-ben közzétett amerikai felmérés szerint 2008-ban egy átlagos személy naponta mintegy 34 gigabájt információt kapott ¹. Ez az érték magában foglal minden forrást (tévé, rádió, újság, internet stb.), és a kutatás szerint az ébren töltött órák alatt kb. 105 000 szó éri a személyt (ami másodpercenként 23 szó), továbbá ha ehhez hozzáadjuk a képi, videós és játékokból származó tartalmakat, összesen jön ki a 34 GB naponta ¹. Összehasonlításképpen ez a mennyiség egy hét alatt túlterhelne egy átlagos laptopot is az adatmennyiség szempontjából ². Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem tényleges letöltött adatot jelent, hanem az emberi érzékszervek által feldolgozott információ becsült digitális ekvivalense.

Az információs infláció tempója döbbenetes. Míg a 1970-es években az átlagembert érő napi információ negyedakkora volt, addig 2008-ra mintegy 4,5-szeresére nőtt a mennyiség ³. A trend folytatódott a 2010-es években: 2012-re az amerikai átlag már 63 GB/nap volt, 2015-re pedig meghaladta a 75 GB/nap értéket ⁴. Az alábbi táblázat összefoglal néhány mérföldkövet:

‍

A képen szöveg, képernyőkép, Betűtípus, szám láthatóElőfordulhat, hogy az AI által létrehozott tartalom helytelen.

GPTo3-pro Deep research adatok keresése alapján készült a kimutatás, ellenőrizve Gemini 2.5 pro 2025-06-05 modellel.

Megjegyzés: 2025-re nincs egységesen publikált gigabájt adat egy átlagemberre, de a digitális interakciók száma jelzi a növekedést. 2010-ben egy személy átlagosan 298 digitális interakciót végzett naponta (pl. kattintások, telefonérintések), míg 2025-re ez várhatóan 4 909 interakció/nap lesz - ami a digitális érintkezések több mint 16-szoros növekedése. Ez a hatalmas ugrás közvetetten arra utal, hogy a naponta kezelt információ mennyisége is jócskán megnőtt.

Globális adatmennyiség: Globális szinten az emberiség összesen elképesztő mennyiségű adatot hoz létre és fogyaszt. 2024-ben világszerte napi 402,7 millió terabájtnyi új adat keletkezett, ami kb. 0,4 zettabájt naponta; éves szinten ez 147 zettabájtot jelent. (1 zettabájt = 1 000 milliárd gigabájt!) A globális internetes adatforgalom 2024-ben napi 33 exabájt körül volt, ami azt jelenti, hogy egy internet-felhasználóra átlagosan 4,2 GB adatforgalom jutott naponta ⁵. (Ez utóbbi mérőszám a tényleges adatátvitelt mutatja a hálózatokon, és némileg alacsonyabb, mint a fent említett 75+ GB-os becslések, mert az utóbbiak az összes médiatartalom vizuális információtartalmát is beleszámítják, nem csak a letöltött adatot.)

Az információ típusa szerinti megoszlás (szöveg, vizuális, audió)

A képen szöveg, irodaszerek, toll, Irodai eszköz láthatóElőfordulhat, hogy az AI által létrehozott tartalom helytelen.

‍

A befogadott információt megkülönböztethetjük aszerint is, hogy milyen jellegű tartalomról van szó: szöveges, képi/vizuális vagy hangalapú információ éri-e a befogadót.

  • Szöveges információ: Az említett kutatás szerint naponta kb. 105 000 szó éri az átlagembert szöveges formában (beszéd, olvasott szöveg, feliratok stb.) ⁶. Ez nagyjából 200-300 oldalnyi nyomtatott szövegnek felel meg. Az információk túlnyomó többsége azonban nem pusztán szöveg formájában jut el hozzánk.
  • Vizuális információ: A mai médiafogyasztás jelentős része vizuális. Ide tartoznak a képek, videók, filmek, televízió, valamint a számítógépes grafika és játékok. A vizuális tartalmak adatintenzívek, azaz nagyon sok byte-ot képviselnek. Például egy egyórás HD videó akár több gigabájt adatnak felel meg. A korábbi tanulmány kimutatta, hogy ha a szöveges tartalomhoz hozzászámítjuk a képeket, videókat és játékokat, akkor jön ki a naponta ~34 GB információ ⁶, vagyis a teljes információmennyiség zömét a vizuális források teszik ki. Ma, az évtized közepére, a streaming platformok (YouTube, Netflix, TikTok stb.) térnyerésével a vizuális tartalmak aránya tovább nőtt. Egy globális felmérés szerint 2024-ben egy átlagos internetfelhasználó naponta több mint 4,5 órát töltött online videók megtekintésével (ideértve a streaminget és rövid videókat is) ⁷ ⁸.
  • Audió információ: Ide tartozik a rádióhallgatás, zene, podcastok, telefonbeszélgetések és egyéb hangalapú tartalmak. Bár a hang nem foglal akkora adatmennyiséget, mint a videó, mégis jelentős része a napi információadagunknak. Például Magyarországon 2022-ben egy átlagos felnőtt napi 152 percet rádiózott (több mint 2,5 óra)⁹, emellett sokan zenét hallgatnak streaming szolgáltatókon keresztül vagy hagyományos módon. A hangos tartalmak különösen fontosak multitasking közben (pl. háttérben szóló zene, autóvezetés közben rádió).

Összességében a 2020-as évekre a vizuális (főként videó) tartalmak dominálnak az adatmennyiségben, míg a szöveg és audió tartalmak inkább az interakciók számában és a befogadott elemi információegységek (szavak, hangjegyek) szintjén jelentősek. Az emberi agy számára mindhárom típus komoly terhelést jelent együttesen – nem véletlenül beszélünk információs túlterhelésről, hiszen a rengeteg videó, kép, szöveg és hang folyamatosan verseng a figyelmünkért.

Médiatípus szerinti bontás (közösségi média, e-mail, TV, rádió, cikkek stb.)

Érdemes megvizsgálni, milyen csatornákon és médiumokon keresztül jut el hozzánk ez a temérdek információ egy átlagos nap folyamán. A modern ember jellemzően többforrású médiafogyasztó: párhuzamosan használ hagyományos és digitális médiumokat. Íme a fő médiatípusok és a napi fogyasztás mértéke:

  • Televízió: A tévézés továbbra is az egyik legnagyobb szelet. Magyarországon 2022-ben egy átlagos személy majdnem 300 percet (5 órát) tévézett naponta ¹⁰. Ez lehet élő TV-adás vagy streaming platformon való sorozatnézés is – a lényeg, hogy mozgóképes tartalmat néz képernyőn. (Az élő TV-adás fogyasztása globálisan valamelyest csökkenő trendet mutat a streaming miatt, de sok országban még mindig jelentős.)
  • Internet és közösségi média: Az internetes böngészés, közösségi médiázás mára a napi rutin része. Egy átlagos magyar napi 200+ percet (3-3,5 órát) internetezik ¹⁰ (ide értve minden online tevékenységet). Ebből a közösségi média használata világszerte kb. 143 percet tesz ki naponta (2024-es globális átlag) ¹¹ ¹². A közösségi platformok közül a legidőigényesebb a TikTok (rövid videók), míg például a Facebook-on átlagosan ~30 percet töltenek a felhasználók naponta ¹³ ¹⁴. (Lásd a részletes platform szerinti bontást alább.) Emellett böngésszük a híroldalakat, blogokat: naponta számos online cikket futunk át, ezzel is jelentős szöveges információt fogyasztva.
  • E-mail: Az e-mail forgalom továbbra is hatalmas. 2024-ben percenként 251 millió e-mail került elküldésre globálisan. Ez azt jelenti, hogy egy nap alatt közel 362 milliárd e-mail üzenet áramlik szerte a világon. Egy irodai dolgozó napi e-mailjeinek száma akár több száz is lehet. Bár nem mindet olvassuk végig, de a postafiókunk folyamatosan telítődik információval (legyen az munkahelyi levelezés vagy hírlevél, értesítés).
  • Rádió és zene: A rádióhallgatás – bár csökkenő tendenciájú a fiatalok körében – még mindig jelentős médium. Ahogy említettük, Magyarországon ~152 perc a napi rádiózás átlagos ideje egy főre vetítve ⁹. Globálisan is sokan hallgatnak autóban vagy munka közben rádiót. Emellett az online zenei streaming (Spotify, Apple Music stb.) és a podcastok is egyre növekvő szeletet képviselnek a médiafogyasztásban. (Egy 2020-as évek eleji tendencia, hogy a podcast hallgatás növekszik - sokan naponta akár egy órát is szánnak kedvenc podcastjaikra.)
  • Nyomtatott sajtó és könyvek: A hagyományos újságok, magazinok olvasása visszaszorult, de nem tűnt el. A magyar adatok szerint nyomtatott sajtóra naponta átlagosan 17 percet fordítanak az emberek, ami jóval kevesebb a digitális médiában eltöltött időnél. Sok újságolvasás átkerült az online térbe (hírportálok, e-könyvek). Könyvolvasásra az átlagember naponta jellemzően kevesebb mint fél órát szán - bár ez egyénenként nagyon eltérő lehet.

A médiamix tehát egy átlagos napon valahogy így néz ki: az ember kb. 11 órán át fogyaszt valamilyen médiatartalmat (gyakran párhuzamosan többet is). Például a magyar statisztikák összegzése szerint 2022-ben az offline médiumok (TV, rádió, nyomtatott sajtó) együttes fogyasztási ideje ~464 perc volt, míg az online médiáé ~204 perc ¹⁵. Még ha van is átfedés a párhuzamos médiahasználat miatt, ezek az adatok jól mutatják, hogy ébren töltött időnk nagy részében valamilyen információáramlás ér minket.

Eszközhasználat szerinti bontás (okostelefon, számítógép, TV)

A napi információfogyasztást az is befolyásolja, milyen eszközökön tesszük ezt. Ma három fő eszközkategória van jelen az emberek életében: a mobil/okostelefon, a személyi számítógép (laptop/asztali), illetve a televízió kijelzője. Mindegyik szerepet játszik abban, ahogyan információhoz jutunk:

  • Okostelefon: Az okostelefon mára szinte az információ-fogyasztás központi eszközévé vált. Globális átlagban az emberek több mint 5 órát töltenek naponta a mobiljuk kijelzőjét nézve ¹⁶. Az internetkapcsolattal bíró képernyők (telefon, tablet, PC együtt) napi 6 óra 38 perc használatot jelentenek átlagosan ¹⁷, ennek jelentős része okostelefonon zajlik. Az Egyesült Államokban például a napi átlagos képernyőidő 7 óra, ebből 3 óra 30 perc a mobilon és nagyjából ugyanennyi a számítógépen történik. A fiatalabb korosztályoknál a mobilhasználat aránya még magasabb. A telefon egyszerre biztosít hozzáférést közösségi médiához, hírekhez, üzenetekhez, videókhoz - gyakorlatilag zsebben hordozott információs portál.
  • Számítógép (asztali vagy laptop): Még mindig sok információt fogyasztunk hagyományos PC-n is, főleg munka vagy tanulás közben. A munkahelyi információfeldolgozás (pl. dokumentumok olvasása, e-mailek, kutatás) jellemzően számítógépen történik, ami napi több órát kitehet. Az otthoni internetezés egy része is ide tartozik (pl. böngészés, cikkolvasás). Az USA-ban a napi képernyőidő fele még mindig PC-n zajlik (kb. 3,5 óra) ⁸, bár globálisan a mobil dominanciája erősödik.
  • TV-készülék: A televíziókészüléken való tartalomfogyasztás (legyen szó hagyományos adásról vagy okostévén futó streamről) még mindig jelentős. Sokan a nap végén a tévé előtt pihennek, vagy háttértevékenységként megy a tévé. A TV egy speciális képernyő abból a szempontból, hogy gyakran társul hosszú formátumú tartalmakhoz (pl. esti film, sorozatnézés). Az új generációs okostévék és streaming eszközök révén a határ elmosódik a netes és tévés tartalom közt, de eszközszinten még mérhető. (A TV napi 5 órás magyar átlaga már említésre került ¹⁰.) Érdekesség, hogy a streaming-szolgáltatók szerint egy előfizető átlagosan 1,5-2 órát tölt naponta az adott platform nézésével: pl. a Netflix globális átlagos nézési ideje 2024-ben kb. 1 óra 46 perc naponta felhasználónként ¹⁸.

Multitasking: Fontos megjegyezni, hogy gyakran egyszerre több eszközt is használunk - pl. TV-n megy egy műsor, közben telefonon csetelünk. Így az eszközhasználati idők nem mindig összeadódnak lineárisan, de jól mutatják, hogy az okostelefon az állandó kísérőnk napközben, a számítógép a célzottabb (gyakran munkavégzéshez kötődő) információszerzés eszköze, míg a TV inkább a hosszabb, passzív tartalomfogyasztás terepe.

Platform szerinti bontás (TikTok, YouTube, Facebook, Netflix stb.)

A képen szemüveg, irodaszerek, toll, Irodai eszköz láthatóElőfordulhat, hogy az AI által létrehozott tartalom helytelen.

Nézzük meg konkrétan, hogy mely platformokon töltjük az időnket és fogyasztunk információt egy átlagos napon, 2025-höz közeledve. A különböző online platformok eltérő szerepet töltenek be az információs ökoszisztémában:

  • TikTok: A rövid videók platformja robbanásszerűen nőtt az elmúlt években. Globálisan az emberek átlagosan 95 percet töltenek naponta TikTok videók nézegetésével ¹³ ¹⁴, ami kiugróan magas érték - több mint bármely más közösségi hálózat esetében. (Ez az adat a TikTok felhasználók körére vonatkozik; az általános népességre vetítve is jelentős a hatása, mivel ~1,1 milliárd aktív felhasználója van a platformnak.) A TikTok tehát a napi információadagunk nagy szeletét vizuális, szórakoztató videókkal tölti ki.
  • YouTube: A világ legnagyobb videómegosztóján hosszabb formátumú videókat is nézünk, zeneitől oktatóanyagokig. 2023-ban globálisan az emberek nagyjából 47-50 percet töltöttek átlagosan YouTube-on naponta ¹⁹. (A fiatalabb generációk ennél többet is – sok tinédzser számára a YouTube és TikTok együtt szinte a televízió helyettesítője.) A YouTube a vizuális tartalmak óriási tárháza, így jelentős információmennyiséget (és adatforgalmat) képvisel.
  • Facebook: A legnagyobb közösségi hálózat bár stagnál a fiatalok körében, még mindig hatalmas felhasználói bázissal bír. Egy átlagos felhasználó kb. 30 percet tölt Facebookon naponta, postokat görgetve, ismerősök tartalmait nézve ¹⁴ ²⁰. Bár a Facebookon is vannak videók, alapvetően rövidebb szöveges-posztos formában terjed rajta az információ. Az elmúlt 5 évben ~20%-kal csökkent az itt töltött idő, de még így is napi több tíz percnyi figyelmet követel meg a felhasználóktól ²⁰.
  • Instagram: A képek és rövid videók platformján a globális átlagos napi időtöltés kb. 62 perc ¹⁴. Az Instagram elsősorban vizuális (fotók, story-k, reels videók), így az itteni ~1 óra is főleg képi információval terhel. Az információ jellege itt sokszor életmód, hírek, celebek tartalmai, amiket görgetve fogyasztunk.
  • Twitter (X): A Twitteren (újabban X) az átlagos globális használat napi ~30 perc körül van ¹⁴. Ez inkább szöveges alapú (rövid üzenetek, hírek) információ, és főleg a valós idejű hírfogyasztásban, véleményáramlásban játszik szerepet.
  • Snapchat: ~19 perc naponta globálisan ¹⁴, főleg fiatalok körében használt platform, vizuális üzenetküldésre és rövid videókra.
  • Netflix és streaming platformok: A nagy streaming szolgáltatók közül a Netflixen a felhasználók 2024-ben átlagosan 1 óra 46 percet néztek tartalmat naponta ¹⁸. Hasonló nagyságrend várható más videós platformokon (pl. YouTube-ot már említettük - 47 perc, de sokan használják a YouTube-ot is "hosszú tévézésre", zenére). Összességében egy videostreaming előfizető naponta 1-2 órát biztosan sorozatokkal, filmekkel tölt. Az összes streaming platformot együtt nézve (Netflix, YouTube, Amazon Prime, Disney+ stb.) a napi video-tevékenység órákban mérhető. Az USA-ban például egy felnőtt ~4,5 órányi videótartalmat fogyaszt naponta az interneten keresztül (streaming + rövid videók) ²¹.
  • Egyéb platformok: Ide tartoznak a chatappok (WhatsApp, Messenger - itt főleg szöveges információ és képek cseréje folyik, sok apró interakcióval), a munkahelyi kollaborációs eszközök (pl. Teams, Slack - munkaidőben jelentős információáramlás), keresőmotorok (pl. Google: 2024-ben percenként 5,9 millió keresés történt, ami azt mutatja, mennyiszer kutatunk információ után aktívan). Mindezek a platformok a napi információadagunk részei: pl. egy átlagos nap során többször ránézünk az e-mailre, csetelünk pár percet, elolvasunk néhány hírt a hírportálokon, megnézünk pár YouTube videót, stb. Ezek összeadódva eredményezik a korábban említett több ezer digitális interakciót naponta.

Összefoglalva: A TikTok és YouTube viszik a prímet a napi időigény terén a szórakoztató tartalmaknál, a Facebook és Instagram jelentős, de kisebb szelet, a streaming (Netflix) pedig a hagyományos "tévézés" idejét váltja fel digitális formában. A platformok közötti időmegoszlás persze egyénfüggő, de átlagosan elmondható, hogy a vizuális-közösségi platformokra (TikTok/YouTube/Instagram) megy el a legtöbb idő, míg a hagyományos közösségi háló és üzenetküldés (Facebook, chat) kevesebb időt visz el, bár gyakori rövid ránézésekkel. Minden együtt pedig kialakítja a napi információs "diétánkat".

Napi információmennyiség különböző szinteken

Végezetül tekintsük át összefoglalóan, mit jelent ez a hatalmas információáradat egy egyén, egy ország vagy globális szinten számszerűsítve.

Egy átlagos ember szintjén

Egy átlagos ember ma naponta több gigabájt-nyi információval találkozik. Ha az összes befogadott tartalmat (legyen az egy újságcikk, egy Facebook-poszt, egy tévéhíradó, egy YouTube videó vagy épp egy rádióműsor) digitális adatmennyiségre fordítjuk, akkor 2020-as évek elejére ez becslések szerint több tíz gigabájt naponta. Már 2008-ban is kb. 34 GB volt ez a mennyiség naponta az USA-ban, és a trendet látva ma (2025 körül) akár a 100 GB/nap nagyságrendet is megközelítheti egy technológiailag fejlett környezetben élő személy esetében (bár pontos, friss mérés erre nem áll rendelkezésre).

Egy átlagember napirendjében a következők jellemzőek: néhány óra okostelefonozás, néhány óra számítógéphasználat (munka/iskola), pár óra televízió- vagy streaming-nézés, folyamatos zenehallgatás vagy rádió a háttérben, közben rengeteg rövid szöveges üzenet, e-mail és közösségi médiás poszt olvasása. Ennek eredménye, hogy naponta kb. 11-12 órán át ér minket médiatartalom valamilyen formában ¹⁵, és ez alatt az idő alatt hozzávetőleg 105 ezer szónyi szöveget hallunk/olvasunk, valamint több száz kép és videó villan át a szemünk előtt ¹. A digitális korszak emberének figyelmét tehát naponta elképesztő mennyiségű információterhelés éri, ami gyakran túlterheltség érzéséhez vezet. (Nem véletlenül csökkent az átlagos figyelemidő és lett közismert fogalom a "infodémia" és az "információs túlterhelés" problematikája.)

Országos szinten

Országonként eltérő lehet az információfogyasztás mintázata, de nézzünk egy-két példát:

  • Magyarország: A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2022 végi kutatása szerint a magyar felnőttek átlagosan kb. 11 órányi médiatartalmat fogyasztanak naponta (464 perc offline + 204 perc online) ¹⁵. Ezen belül dominál a televízió (közel 5 óra) és az internet (3-3,5 óra), a rádió ~2,5 óra, a nyomtatott sajtó ~17 perc ¹⁰ ⁹. Ezek az adatok azt mutatják, hogy Magyarországon is elképesztően sok információ jut el egy személyhez nap mint nap – ha megszorozzuk ezt a ~11 órát a lakosság számával, országos szinten is hatalmas mennyiségű emberi figyelem és adatáramlás jelenik meg naponta. (A médiatartalomra fordított idő havonta háztartásonként pénzben is mérhető: egy magyar háztartás ~18 140 Ft-ot költött médiára havonta 2022-ben ²² ²³, ami mutatja a média ökonómiai súlyát is.)
  • Egyesült Államok: Az USA a digitális média egyik legnagyobb fogyasztója. Egy 2022-es adat szerint egy amerikai felnőtt napi médiahasználata meghaladta a 12 órát (ebben benne van a párhuzamos használat) - beleértve ~4 órányi tévénézést és ~6-7 órányi internetet (számítógépen és mobilon) ²⁴. Az amerikai háztartások havi adatforgalma is igen magas: egy átlagos család 650-700 GB internetes adatot használ el havonta, ami napi bontásban ~20-23 GB háztartásonként ²⁵. Ez azt jelenti, hogy egy főre vetítve (4 fős családnál) ~5-6 GB letöltött adat jut naponta, de ebben nincs benne a hagyományos tévé/rádió (amit nem interneten fogyasztanak). Ha azt is beleszámoljuk, az amerikai átlagpolgár teljes napi információadagja könnyen az 50-100 GB nagyságrendbe eshet.
  • Egyéb országok: Fejlett országokban (pl. Nyugat-Európa, Dél-Korea) hasonló nagyságrendű az információs terhelés, míg fejlődő régiókban az internet és médiához való hozzáférés alacsonyabb szintje miatt valamivel kisebb. Ugyanakkor a mobiltelefon elterjedtsége miatt ma már szinte mindenhol a világon jelen van a napi információs dömping valamilyen formában. (Például egy dél-afrikai felmérés szerint Dél-Afrikában az átlagos képernyő előtt töltött idő 2023-ban 9 óra fölött volt, ami még a globális átlagnál is magasabb ²⁶.)

Globális szinten

Globális léptékben vizsgálva az emberiség összesített napi információfogyasztása döbbenetes számokat ölt. Ahogy korábban említettük, 2024-ben a világon naponta keletkező új adatmennyiség ~0,4 zettabájt, azaz 402 millió terabájt. Ebbe beletartozik minden digitálisan létrehozott, továbbított vagy tárolt adat. Ezt úgy is elképzelhetjük, hogy az internet globális forgalma 2024-ben naponta 33 exabájt volt ⁵, és percről percre iszonyatos mennyiségű tartalom áramlik: például percenként küldünk 251 millió e-mailt, nézünk 139 millió kisvideót (Reels) és indítunk közel 6 millió Google-keresést. A közösségi médiában és egyéb platformokon egyetlen "internet perc" alatt is több százezer Facebook-üzenet és Twitter-bejegyzés születik, és több millió megtekintés történik világszerte.

Ha az egész világ népességére vetítjük, a Föld ~5,3 milliárd internetfelhasználója naponta átlagosan 6 óra 38 percet tölt online ¹⁷. Ez összesítve azt jelenti, hogy az emberiség egy nap alatt több milliárd órányi emberi figyelmet fordít a digitális médiára. A DataReportal elemzése szerint a világ összes felhasználója naponta összesen 14 milliárd órát tölt a közösségi média platformokon – ami napi szinten 1,6 millió évnyi együttes emberi időnek felel meg ²⁷. Ezek a számok felfoghatatlanul nagyok, és jól mutatják, hogy globális szinten milyen információcunamiban élünk.

Összegzés (globális nézőpont): 2025-re az emberiség információtermelése és fogyasztása minden korábbi szintet meghalad. Az adatmennyiség évente megközelíti a 150 zettabájtot, és a szakértői előrejelzések szerint 2025-2028 között tovább fog emelkedni (akár 180-200 zettabájt éves szinten). Bár ennek csak töredéke marad tartósan eltárolva, a napi információs tapasztalat – amit egy átlagember megél – folyamatosan sűrűsödik. Ez egyszerre jelent óriási lehetőségeket (hozzáférünk szinte bármilyen tudáshoz, szórakozáshoz) és kihívásokat (a figyelem megoszlása, félretájékoztatás, túlterheltség). A számok mindenesetre egyértelműek: a 21. században naponta több információval találkozunk, mint elődeinknek hónapok vagy évek alatt volt lehetőségük, és ez a trend 2025 felé haladva csak tovább erősödik.

Szerző:

Salamon Sándor, IT Team Lead

Források:

‍

Adatkezelési tájékoztató | Impresszum

© 2025 OPTIMAZE HUNGARY